2012. január 25., szerda

Erwin Kruk

A remény


A felmérhetetlen szenvedés
Megengedi, hogy éljünk.
Kíváncsiság rejlik benne,
Hogy milyen kudarcokra
Képes az ember.
Hogy milyen győzelmekre
Vezeti a hit-próba,
Amikor a homályba vonul,
És milyen világok felé
Viszik őt a nyomorúságos napok
És milyen fényben mossa le magát
És veszi észre
A dolgok átlátszóságát,
Ami magába foglalja őt is.
A szenvedés - valószerűtlen dolgokba
Vetett remény.

(Dabi István fordítása)


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése