2012. szeptember 3., hétfő

Anna Ahmatova

Arcomról a mosoly


Arcomról a mosoly ledermed.
Ajkam a téli szélbe mártom.
Ma egy reménnyel kevesebb lett,
s eggyel több ének a világon.
Nem bánom, mi sír énekemben,
nevessék, szidják – arra szántam.
Megfulladnék a tűrhetetlen,
szerelmes, fojtó hallgatásban!

(Rab Zsuzsa fordítása)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése