2011. június 20., hétfő

George Bacovia


Másképp


Elkezdett az ember magában beszélni...
És minden tovatűnő árnyak közt haladt -
Vak ólom-égbolt fedte a világot,
Ámde az elme égett, lánggal, mint a nap.

Semmi. S a pusztaság csak mind tágabbnak látszott...
S keserű éjszakáján minden dal hallgatott,
Gondoktól kékreváltan a földig meghajolt,
S elkezdett az ember magában beszélni...

(Kiss Jenő fordítása)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése